Author: imecs

  • Máshol tényleg, de tényleg jobb

    Röviden: rossz. Bővebben: sokkal rosszabb, mint amire számítottam. Amikor megvettük a hazafelé szóló repjegyünket megpróbáltam belenyugodni, hogy valamikor ennek a kalandnak is vége lesz, és olyan, az otthon fogalmához kötődő dolgokra igyekeztem koncentrálni, mint a család, a barátok és kényelem. Milyen jó lesz például angol vécét használni, könyvtárban lenni, anyám főztjét enni, vagy a barátnőkkel […]

  • Miért ne szedjünk Lariamot?

    Azért ne, mert nagyon erős pszichikai elváltozásokat és hallucinációkat okozhat. Ha fertőzött vidékre készülünk, Magyarországon a Gyáli úton sajnos nem is nagyon ajánlanak mást, mint Lariamot, lévén hogy az alternatíva, az újabb és korszerűbb Malarone nagyon drága. Arra azonban senki nem készít fel, hogy milyen komoly pszichés mellékhatásai vannak. A Malarone-t ráadásul nem lehet olyan […]

  • Félelmek a hazaérkezés után 47 nappal

    Két hónappal indulásunk előtt írtam egy bejegyzést arról, hogy az utazással kapcsolatban mitől félek a legjobban. Így másfél hónappal a hazaérkezésünk után visszaolvasva ezek nagyobbik része teljesen alaptalan volt. Az emberi természet olyan, hogy ha megéri, mindent képes megszokni. Vagy legalábbis majdnem mindent. Vegyük csak végig ezeket az indulás előtti félelmeket. 1. Mi van, ha […]

  • És milyen hat hónapig utazni? / 2

    Milyen hat hónapja utazni? Nagyon jó. Néha különösen nagyon, néha kevésbé. Ha számszerűsíteni kellene, akkor úgy kilencvenöt százalékban nagyon jó, a maradék öt százalékában pedig rutin. Az utazás részleteinek megszervezése, az A-ból B-be eljutás rutin. Elhagyatott indonéz szigeteken és tádzsik hegyek közt hetekig ücsörögni nem rutin, hanem jó. Nem csak azért, mert nem kell időben […]

  • Miért nem vagyok ideális turista Tádzsikisztánban

    Ugyanazt várom el itt is, mint Magyarországon. Nem szeretem, ha lehúznak és ha palira vesznek. Szeretem, ha valaki betartja a szavát. Sokszor felidegesítem magam azon, hogy turistaként fejőstehénnek néznek. Utálok hegynek felfelé autót tolni, ha egy vagyont fizettem azért, hogy a sofőr felvigyen egy hágón. Szeretem, ha le van húzva legalább egy ablak, ha tizennégyen […]

  • Enni Üzbegisztánban

    Bár öt nap után nehéz teljes képet kialakítani, az biztos, hogy az üzbégek mindent szeretnek, ami édes és amiben valamilyen formában van bárány, de inkább birka. Eddig reggelire leginkább palacsintát kaptunk, amit vagy fahéjas almalekvárral, vagy sűrített tejhez hasonlítható fehér mázzal kennek meg, ami olyan édes, mint az évekre elrakott méz. A reggeli része még […]

  • Csak a haldokló nagyhatalmak tökölnek a vízumkiadással

    A közép-ázsiai vízumok elintézése után azt gondoltuk, hogy a maradék két vízum beszerzése – a kínai és az orosz tranzit – már csak a követségek fekvése miatt is sokkal egyszerűbb lesz. Ezekért legalább Bécsig nem kellett menni. Nos, hiába az Andrássy úti tökéletes helyszín, az orosz vízum kiváltása az összes többinél nagyobb nyűg volt. A […]

  • Félelmek az indulás előtt 61 nappal

    Minél közelebb kerülünk az indulás pillanatához, egyre erősebbek lesznek a félelmeim a következőkkel kapcsolatban. 1. Mi van, ha végig hasmenésem lesz? Ez tegnap ütött szöget a fejembe, miután másnaposan a Lanzhouban ebédeltem zöldhagymás birkát, este nyolckor pedig a Hanoi nevű vietnámi étteremben ücsörögtünk négy fogás felett. Ennek köszönhetően éjjel többször kellett kirohannom vécére, és még […]